A rajongókról

Én a rajongókért korcsolyázom. Nem lenne jó nélkülük, ők támogatnak engem. Energiával töltenek fel és nekik akarok jól korcsolyázni. Ők segítenek lazítani és amikor nekik korcsolyázom, az boldoggá tesz.

Természetesen jól akarok korcsolyázni. A versenyzés nagyon fontos nekem, de a rajongóim is. Amikor korcsolyázom, boldogok és ez engem is boldogít. Mindenki boldog.:)

A legdrágább barátaim a rajongók, köszönöm, hogy a nehéz időkben is velem vannak.

    A versenyekről, a győzelemről

Nem félek senkitől. Ráadásul ami a legfontosabb-nem félek veszíteni.

Ha tisztán korcsolyázom, az boldoggá tesz.

Megpróbálok nem gondolni a pontokra, az első helyre vagy az érmekre. A legfontosabb, hogy megmutasd, mire vagy képes a jégen,a többi megy magától.

Mindig is győzni akartam, de ez mára megváltozott. Most elsőként magammal versenyzek, csak azután a többiekkel.

Számomra a legnagyobb kíhívás saját magam. Ha képes vagyok kontrollálni az érzéseimet és elvonatkoztatva a belsőmtől a korcsolyázásra fókuszálni-akkor minden rendben lesz. A lényeg, hogy megtegyem, amit kell...

A legfőbb ellenfelem saját magam.

Nem gondolkodom a győzelmen vagy az érmeken, csak korcsolyázom. Megtszem, amit kell. Ha sikerül-jó, ha nem-legközelebb majd nyerek. Az elején (1999/2000) minden verseny előtt stresszeltem és csak a győzelem járt a fejemben és ez volt a hiba.

Amiatt aggódom, hogy főleg a győzelmeim után az emberek nem tartanak majd emberi lénynek. Nem vagyok gép, az én mellkasomban is szív dobog, nem egy motor, vér folyik az ereimben és nem olaj. Tudom, mi a fájdalom és a fáradtság. Előfordulhat az is, hogy veszítek, pedig mindig megpróbálok nyerni.

Képes vagyok szépen korcsolyázni. Mialatt a jégen vagyok,mindig  próbálok egyszerre tetszeni a közöngégnek és nyerni. Művészként nagyon fontos, hogy a közönség a te oldaladon álljon, de ami a versenyeket illeti, ott nem győzhetsz erős technikai tudás nélkül.

    A korcsolyázásról, korcsolyázókról, példaképekről és riválisokról

A korcsolyázás számomra mindent jelent. Korcsolyázás nélkül semmi lennék.

Azt hiszem, én korcsolyázónak születtem. Ez volt a végzet és hálás vagyok Istennek, hogy így történhetett.

Viktor Petrenko ( Plusi példaképe-a szerk.) és én találkoztunk egy versenyen, ahol teljességgel véletlenül legyőztem Őt. Rettentően zavarban voltam a bálvánxom előtt.

Alexei Yagudinról: Ellenfelek vagyunk a jégen. A jégen kívül sem vagyunk barátok, de elég barátságos a viszony közöttünk. Vannak pletykák arról, hogy harc van kettőnk között, de ez nem igaz, mi csak a jégen harcolunk.

Ő jó srác és jó korcsolyázó. Csodálatos korcsolyázó! De mindketten ugyanazt akarjuk: Győzni.

Kik nyűgözik le? Ha ugrásokról van szó, akkor Timothy Goebbel,  Nagyon jók az ugrásai és szépek is. Ha az ügyességet és az erőt nézem, akkor Alexei Yagudin.

Ideális korcsolyázó?   Olyan nincs, mint ahogy nem létezik a legcsinosabb nő vagy a legjobb autó sem. :)

A jövőről:  Nem beszélgetek a jövőről, nem tervezek előre, csak azt szeretném, hogy az emberek emlékezzenek rám.

     Mishinről

11 évesen érkeztem Leningrádba Mishinhez. Tudtam valamennyi tripla ugrást, a Toelooptól az Axelig, de ezek csak névleg voltak tripla ugrások. Nem volt helyes a technikám és a végrehajtás sem.  Egyedül az volt a jó, hogy magasra tudtam ugrani, ezt hoztam magammal. Mishin tett világbajnokká.

Ő a legjobb edző-nem csak számomra. Ő az egész világ legjobb edzője.

Ha százalékban kellene kifejeznem, akkor 100%-osan szükségem van rá, minden nap, minden edzésen, nélküle nem vagyok senki. Ő nagyon jó edző és egy csodálatos ember, sokat segít nekem nemcsak a jégen, hanem az életben is. Tanácsokat ad arról, mi a helyes, mi a helytelen és az élet minden területén sokat jelent nekem. Nélküle egyszerűen semmi volnék. 

    A SexBomb-ról és a Biellmann-ról

Nagyon büszke vagyok rá! Láttam Biellmann előadását a TV-ben, amikor még csak kezdtem a korcsolyázást az iskolában. Lenyűgöző volt, főleg a piruett! Varázslat volt nekem. Azt mondtam magamnak, egy nap én is képes leszek rá.

Nagyon szeretek játszani a közönséggel, érezni őket, hogy mellettem vannak. Nagyon jó a program, hirtelen kikiáltottak a műkorcsolya "szexszimbólumának". Ez vicces! Határozottan nincs semmi ilyen tervem.

    Arról, mit jelent bálványnak, sztárnak lenni

Felelősséggel jár. Amikor kicsi voltam, Viktor Petrenko volt a példaképem. Olyan jó akartam lenni, mint Ő. Ma barátok vagyunk, de ő mindig a példaképem marad, számomra ő a Nr.1. a korcsolyázásban. Ha valaki azt mondja, Evgeni Plushenko szimbólummá vált és ő lett a példaképe, csak annyit mondok: főként emberi lény próbálok maradni, ez az első.

forrás: www.kingonice.com

ford. :Eszter